"Igen, nő vagyok! Tolom az ajtót, amikor egyértelműen rá van írva, hogy
'húzni'. Hangosabban nevetek, mikor megpróbálom megmagyarázni, miért is
nevetek. Besétálok egy szobába, és elfelejtem, miért is vagyok ott. Néha hazudok, hogy elrejtsem a fájdalmat. Többet sírok, mint gondolnád. Kötődök azokhoz az emberekhez, akik kicsit is törődnek velem..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése